Sinkovics Gyula nagymester

 

1926.06.21-én született Petőkovácsiban. Fiatalon az egyetemen kapcsolódott a Rákosi rendszer ellenes szervezkedésbe. A szervezkedést felszámolták és huszad magával 3 hónappal a diplomázás elött az egyetemről eltávolították. Az egyetetemet ezen időszakban nem tudta folytatni, ezért munkát vállalt. 1956-ban a forradalom kitörése elött Karcagon a malomban már vezető beosztásban dolgozott. A malomban megalapította az üzemi tanácsot, ahonnan delegáltak a városi forradalmi bizottságba. A bizottság az élelmezési ügyek megbízottjává nevezte ki. Karcagon a fegyveres szervezkedés vezetője lett.1957.02.04-én került sor letartóztatására. Először a szolnoki ÁVH-n, majd a Fő utcában, illetve a Markóban, majd az ítélet után gyültő fogházba, illetve Vácon raboskodott. Életfogytiglani ítéletet kapott 1957.05.13.-án a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés és vezetés bűntette miatt. 1961-ben szabadult kegyelemmel. Egyetemi tanulmányait 1972-ben sikerült befejeznie, sőt 1975-ben szakmérnöki diplomát szerzett. Szabadulása után volt rabtársaival tartotta  akapcsolatot, ha tehette titkos találkozásokra járt velük, amit azért nehezen tudott megvalósítani, mert szoros ellenőrzésen és megfigyelésen volt egészen a rendszerváltásig. A rendszerváltás után tagja lett az 56-os Szövetségnek, amelynek 9 évig az elnöke volt. 2004-ben megalapította a Szabadságharcos Lovagrendet, melynek a nagymestere.

 

Társadalmi pozíciói:

Szabadságharcosokért Közalapítvány kurátora

56-os Szabadságharcos Lovagrend nagymestere

Határon túli szervezetek igazgatója

Lengyel Szabadságharcos kitüntetések

 

Állami kitüntetései:

56-os emlékérem és emléklap

Köztársasági ezüst kereszt

Szabadsághőse kitüntetés

Egyéb 56-os szabadságharcos testvérszerevezetek kitüntetései

Kiegészítve közlöm a BM. által „SZEMBENÁLLÓK" 1967. július 22-én megnyitott törzslapomat.

Mellékeltem a beszervezett ügynökök fedőneveit és beszervezésük idejét. Beszervezések idejéből megállapítható, hogy a megfigyelésem, ellenőrzésem már a szabadulásommal egyidejűleg elkezdődött.

Feltehetik a kérdést, hogy miért tettem fel ezen anyagot? Válaszom egyértelmű: a volt rendszer azokat az embereket kényszerítette arra, hogy árulóivá váljanak annak a bajtársaknak, akikkel együtt élvezték a rabság keserű napjait.

A 6-os kartonok átnézése után elkellett gondolkodnom, hogy hány úgynevezett „Bajtárs” lehet még Szövetségekben, akik ma is végzik jelentéseiket.

Ügynökeimnek megbocsátva, a Magyarok Istene adjon nekik megnyugvást.